A címet olvasva azt gondolhatná az ember, hogy ez egy evidens állítás. De azt tapasztalom, hogy nem! Még csak néhány nap telt el az új évből, de már találkoztam egy olyan vállalkozói tájékoztatással, amely téves, és gyakran hallom.

Érdemes az alapokat tisztázni, és jó eséllyel minden a helyére kerülhet. A Polgári Törvényv alapján különbséget kell tennünk kötelező jótállás, és önkéntes (szerződéses) jótállás között.
A kötelező jótállás a jótállás alá eső terméket a fogyasztónak közvetlenül eladó vállalkozást terheli. Ez nem a vállalkozás döntése, üzletpolitikája határozza meg, hanem a jogszabály. Ez a kiindulási pont. Ráadásul ez a jótállás teljeskörű jótállás. Tehát a termék egészére kiterjed, a vállalkozás nem mondhatja, hogy a termék egy részére nem vonatkozik. Mindezek alapján, ha a fogyasztó vásárol egy laptopot 360 000 forintért a vállalkozástól, akkor nem jogszabályszerű az a tájékoztatás, hogy 3 év jótállás van a termékre, de ez például a pixelhibára nem vonatkozik, mert a gyártó ezt kizárja. Az eladó jótállási időben bekövetkező pixelhiba esetén helytállással (vagy mentesüléssel) tartozik a fogyasztónak, akkor is, ha a gyártó felé ő az értékesítési láncolatban nem tudja az ezzel járó költséget megtérítettni.

Összegzésképpen:
-a kötelező jótállás a jogszabályon alapul, nem szabad vállaláson
-azt a vállalkozást terheli, aki követlenül eladta a terméket a fogyasztónak,
-teljeskörű,
-kötelező jótállás keretében a vállalkozás nem háríthatja a gyártóra a felelősséget, mert a kötelezettség az övé.

Ha vállalkozóként úgy érzi, hogy szüksége lenne az alapok tisztázására, megerősítésére, vagy a fogyasztóvédelmi tudás haladó szintre emelésére, keressen bátran, segítek! Öröm minden olyan vállalkozással együtt dolgozni, aki jogszabálykövető szeretne lenni, és hajlandó az „így szoktuk” gondolkodásból kilépni.